A fúvó működési elve a folyadékmechanika kinetikus energiaátviteli elméletén alapul. Amikor a járókerék nagy sebességgel forog motorral, a lapátok lendületet cserélnek a gázmolekulákkal. A centrifugális erő hatására a gáz a járókerék külső széle mentén távozik, és nagy nyomású légáramot hoz létre.
Ez az energiaátalakítási folyamat Bernoulli egyenletét követi, amely kimondja, hogy a kinetikus energia és a statikus nyomásenergia összege megmarad. A hagyományos ventilátorokhoz képest a fúvók hatékonyan alakítják át a gáz kinetikus energiáját nyomásenergiává egy speciálisan kialakított spirálszerkezeten keresztül. A tipikus nyomástartomány elérheti a 0,1-1,5 kgf/cm²-t, ami kulcsfontosságú a nagy távolságra történő levegő szállításához.
A modern fúvók háromdimenziós áramláselméletet alkalmaznak a járókerék tervezésének optimalizálására, és a CFD (Computational Fluid Dynamics) szimuláció révén a hatásfok több mint 85%-ra nő. Példaként egy bizonyos márkájú centrifugális fúvógépet egy hátrafelé ívelt -alumíniumötvözet járókereket használ, amely 10 kPa szélnyomást képes generálni 2900 ford./perc sebességgel, 75 decibel alatti zajszabályozás mellett. Ez a precíz kialakítás lehetővé teszi, hogy a ventilátor energiahatékonyság tekintetében messze felülmúlja a hagyományos szellőzőberendezéseket.
